Bejegyzések

Órák - Akkor és most

Kép
Mióta végeztem a főiskolán, ez az első olyan szeptember, amikor nem gyesen vagyok, mégsem kezdek tanévet. Így alakult, nem csak az én döntésem volt. Szóval az órák jelentése is folyamatosan változik. A gyerekeimmel itthon töltött évek alatt a napirendet jelentették. A tanítás során a tanítási órákat, a felkészülést, a javítást értettem rajtuk (értsd.: javítás).

Idén viszont új jelentést kaptak az órák:


A régi tervek valóra válni látszanak, és az idei tanévben már "csak" szülőként kell helytállnom. Vállalkozó lettem. :) Kialakítás alatt van egy kis műhely, ahol az általam készített dolgok megtekinthetők, egy webáruház, ahol rendelni lehet. Emellett szeretnék kézműves foglalkozásokat tartani gyerekeknek és alkotó kedvű felnőtteknek. A részletek még kidolgozás alatt... Igyekszem sokféle stílusban, sokféle technikával dolgozni. Az órák csak egy kis része a "műhelykedésnek". Ezek az órák Pentart lazúrgéllel lettek festve, szépek a színei, és könnyen lehet vele dolgozni.…

Fából vaskarika

Kép
A szerencsi várban voltunk egy görögkatolikus rendezvényen, ahol egy kovács készített mindenféle szépségeket ott helyben. Tőle vásároltunk egy szív formájú medált.
Azonban nem volt semmi egyéb kiegészítőm, amihez passzolt volna. Sokat gondolkodtam, hogy mi illene hozzá. Aztán eszembe jutott, hogy van Pentart vaspasztám. Tudtam, hogy ezt fogom használni, a kérdés már csak az volt, hogy hogyan?
Még régebben szerettem volna egy fa karkötőt rizspapírral bevonni, sajnos, sikertelenül. Ezt vettem most elő, amit tudtam, lecsiszoltam, majd sima akrilfestékkel feketére festettem a teljes felületet.


Közben gondolkodtam, miből kellene fülbevalót csinálni... Végül két db szív formájú fagomb lett a befutó. Mivel sötétlilák voltak, itt nem festettem a felületet, hanem azonnal rákentem a vaspasztát, a gomblyukakat igyekeztem elfedni. Előbb ecsetet használtam, de nem tetszett a mintázata, ezért végül festőkéssel kentem, de akár sima spatulát is használhattam volna.  A karkötőre is - a festék teljes …

Családi hagyományok

Kép
Mamám nagyon finom kiflit sütött. Azt a jó leveles, porcukros, igazi kalóriabomba fajtát, diós és meggyes töltelékkel. Addig halogattam, hogy megtanulom tőle, míg végül már nem volt rá alkalmam. De a receptjei megvannak, és mi mást is készíthettem volna a tesóm születésnapjára, mint egy receptgyűjteményt a mama receptjeiből.
Sajnos, mi anyukánkat is elvesztettük néhány éve, így időben előre haladva kiegészítettem anyukám receptjeivel, végül én is beraktam a saját jólbeváltjaimat. De persze hagytam helyet a tesómnak is a saját receptek elhelyezésére.
Íme az eredmény:

Ezúttal szinte kizárólag Pentart termékeket használtam. Vásároltam egy spirálos füzetet az Ildesign   nevű boltban (Debrecen), ahol mindig nagyon kedvesek, segítőkészek, öröm betérni. :D Szinte mindent tőlük szerzek be.



Amiket felhasználtam:

dió színű lazúr gélelefántcsont színű dekor paint soft festékegyfázisú repesztőkétfázisú repesztősötétbarna media ink spraymedia ragasztó (ezt a papírok beragasztásához)sötétbarna bély…

Variációk egy témára - Nyári dekoráció

Kép
Az egész egy rizspapírral kezdődött. Tetszett a színe, a tengeres témája... Mostanában nagyon rá vagyok kattanva a menta szín különféle árnyalataira illetve a türkiz bármilyen megjelenési formájára. Valahogy a nyári dekoráció eddig kimaradt a szórásból, csináltam már őszit, télit, tavaszit, mindenféle ünnepkörökhöz is, de a nyár soha nem jutott eszembe... Pontosabban addig halogattam, míg végül már inkább őszi lett belőle. De idén végre sikerült! :D
A rizspapír mellé még találtam a kedvenc kreatív boltomban (Ildesign) egy hullámos jutazsineget, vagy nem is tudom, minek nevezzem... Ez kapcsolja össze a dekorációs elemeket, illetve a színüket próbáltam összehangolni valamelyest.



A rizspapír felhasználásával készült egy feszített vászon kép, egy doboz és egy fényképtartó. Mellé készítettem még egy mécsestartót és átfestettem egy pocsolyabarna kagylóhéjat. Illetve egy napszítta fém bortartó kapott új festést. A képkeret és a mécsestartó Lidlből származik, a kagylóhéj pedig a Vekeri-tóból…

A beton - Csak keményen! :)

Kép
Rég írtam már, a család és a munka mellett a blog el lett hanyagolva, ahogy a kézműveskedés is kispadra került egy időre. Pedig kipróbáltam új anyagokat, technikákat, voltam tanfolyamon, szóval azért nem tettem teljesen félre, csak "pihentettem".
Számomra a kreatívkodás stresszoldó hatással is bír(na). Azonban - mivel egyelőre nincs egy olyan helyem, ahol a "lomomat" biztonságban tudhatom a gyerekeimtől - jelentős stresszor tényező, hogy mikor nyúlnak hozzá az épp száradó festésemhez, vagy törlik fel a kiömlött tejet szalvétagyűjteményem egyik becses darabjával. :) Épp ezért az utóbbi időben igyekeztem -volna- kevés macerával járó, kevésbé helyigényes, viszonylag gyors eljárásokat találni.

No, az egyik ilyen volt a beton! Csak összekeverem, kiöntöm, kivárom, kész!!! Mondjuk gyorsnak nem nevezném, mert elég hosszú időt kell a formában töltenie az "alkotásnak", de valóban nem jár nagy kipakolással, és csak keveset kell takarítani is utána. A gond max. akko…